2011. jún. 19.

Az első címvédés!

Ma rendezték meg az országúti mezőnyversenyt a szervátültetettek XVIII. világjátékán, amin természetesen én is rajthoz álltam. A tervezett rajt előtt 1 órával elindultam a versenyhelyszínére. A szakadó eső miatt úgy döntöttem nem bringázok ki a rajthoz hanem igénybe veszem a helyi tömegközlekedést. 10perc várakozás után még mindig nem jött a villamos, így elindultam bicóval. Sajnos a villamos sín ami mellett haladtam bement egy alagútba ahova első körben nem mertem behajtani. Próbáltam átkeveredni a hegyen a jó irányba de nem sikerült. Többszöri próbálkozás után mégis a villamos mellett döntöttem. Közben elkezdett motoszkálni a fejemben ,hogy mekkora amatőr hiba lenne címvédőként lekésni a versenyt, de elképzeltem, időben odaérek. 10 órára volt kiírva a hivatalos rajt. 9:47kor újabb 10perc várakozás után megjött a vili. Várakozás közben próbáltam Taxit fogni de azzal sem jártam szerencsével. Épp azzal a villamossal jöttek ki nekem szurkolni a többiek is, aminek nagyon örültem. Útközben átöltöztem, a melegítésen már túl voltam, már csak a rajtot kellett elérni. 9:57kor megérkeztünk a slottsskogenparki megállóba. Onnan szerencsére messziről láttam a rajt helyszínét. 9:59re oda értem és mondtam ,hogy várjanak meg mert még fel kell vennem a chipet. Szerencsémre gyorsan sikerült beregisztrálni és már ott is voltam a rajtnál és beálltam az első sorba. 10:01kor el is rajtoltunk a szemerkélő esőben. 6kör várt ránk egy nagyon nehéz és technikás pályán amivel csak az első körben sikerült szembesülnöm. Végig a top 3ban tekertem ,hogy ha hátrább egy esetleges bukás van akkor ne kerüljek bele. Én és a Norvég fiú vállaltuk a legtöbben de amennyi előnyt az emelkedőkön kiharcoltunk a lejtőkön behozták. Nem mertem kockáztatni a kanyarokban, egy körben volt legalább 15kanyar. Száraz időben meglehetett volna szökni de így nem volt értelme túl erőseket támadni. Csak arra figyeltem ,hogy ketten fárasszuk a mezőnyt, és kontroll alatt tartsuk. Végig erősnek éreztem magam az emelkedőket jól bírtam és a legtöbb támadást beülve letudtam kontrollálni. A 3. körben sajnos elvesztettem a kulacsomat, de a hűvös esős időben szerencsére nem igényeltem túl sokat. Örültem ,hogy ismét sok Magyar szurkoló társaságában győzedelmeskedtem. A kerékpárom is nagyszerűen működött a sok elvégzett fejlesztésnek köszönhetően. Köszönettel tartozom értem a Hajdúböszörményi önkormányzatnak a KCNC-nek a BikeExpress-nek a Paul Lange Hungary-nek és Papp Zsoltnak.